MUISZ: 80 százalékkal csökkent az utaztatók forgalma

 

A MUISZ több alkalommal végzett felmérést tagjai körében, hogy megfelelő adatokkal alátámasztva tudja bemutatni az irodák helyzetét. A legutóbbi kérdőív eredményének kapcsán beszélgettünk dr. Erdei Bálinttal, a MUISZ alelnökével.

 

Egyelőre még nem tudható, hogy Magyarország mikor fogadhat újra külföldi turistákat és hogy mikor szállhatnak fel az első charterek, hogy külföldi nyaralásra indulhassanak az egy éve bezártságban élő magyar utazók. Bár nincs még vége a járványnak, időnként felvillan a fény az alagút végén, és az utazási irodák többnyire csökkentett létszámmal, de készülnek az idei szezonra.

TO: Mit tehetnek ilyenkor az irodák, egyáltalán tudnak-e bármivel készülni?

EB: – Nagyon nehéz időszakot élünk át, amiből gazdaságilag és mentálisan sem könnyű felállni, ugyanakkor elmondható, hogy a többség kitart és az utolsó tartalékokat is mozgósítva készül az újraindulásra. Az újraindulás pedig nem lesz könnyű és vélhetően pénzügyileg is jelentősen meg fogja terhelni a már eleve igen megtépázott szektort. Mindenki igyekszik ezt az időszakot kihasználni arra, hogy az ügyfelekkel és a partnerekkel tartsa a kapcsolatot, képezze a munkatársakat, hazai és nemzetközi online szakmai fórumokon vegyen részt. A MUISZ munkájában aktívan résztvevő kollégák közben folyamatosan figyelik más országok utazási szektorainak helyzetét is, gyűjtik az információkat, amelyeket rendszeresen felhasználunk a lobbi munkában is.
A csoportos utazásokat rengeteg tervezési és szervezési munkálat előzi meg, amely békeidőben is időigényes. A jelenlegi helyzetben pontosan kell látnunk azt is, hogy a vállalkozások számíthatnak-e a jövőben is a régi üzleti partnereikre, a korábbi küldő- és/vagy célországokban működő irodákra, hogy a szolgáltatók közül kik lesznek talpon az újraindulásnál, beleértve a szállodákat, éttermeket, személyszállító vállalkozásokat és egyéb szereplőket, illetve, ha bárki kiesik a rendszerből, lesz-e helyette más, aki hasonló tevékenységet folytat majd.
A bizonytalanság miatt ajánlatok küldése sem egyszerű a partnereknek, hiszen tudnunk kellene, hogy lesz-e, és ha igen, hol lesz majd folklór program, vagy melyik étterem tud majd halal étkezést biztosítani, illetve ugyancsak kérdés, hogy vajon lesz-e elegendő autóbuszvezető a személyszállító vállalkozásoknál, akik a csoportokat utaztatják. Ráadásul ezek a tényezők jelentős hatással lehetnek az árakra is. Számtalan olyan kiszámíthatatlan tényezővel kell most szembenéznünk, amelyek vélhetően a nyitáskor sem oldódnak meg azonnal, ezért összességében sokkal nagyobb kockázatot látok most a tervezhetőség bizonytalansága miatt az árképzésnél, mint korábban bármikor.

 

TO: Mire számítanak az utazási korlátozások megszüntetését követő időszakban?

EB: – Az egyik legnehezebb feladat a munkatársak toborzása lesz. A felméréseinkből is kiderült, hogy a legtöbb irodánál nagy leépítések voltak, ráadásul sokan elmentek maguktól, mert nem látták a jövőjüket a turizmusban. Nem szabad elfelejtenünk, hogy képzett, idegen nyelveket jól beszélő szakemberekről van szó, és félő, hogy egy részük nem fog visszatérni a szakmába. Embert próbáló feladat lesz újra felépíteni ugyanazokat a működési mechanizmusokat, amelyek megvoltak a válság előtt, mivel a szakma legnagyobb kincsei mindig is a felkészült munkatársak voltak. A MUISZ erre hívta fel a döntéshozók figyelmét és a néhány napja megküldött legutóbbi javaslatában kérte az újrainduláshoz szükséges új munkaerő foglalkoztatásának támogatását is. Úgy gondolom, hogy nagy lesz majd a jó szakemberekért folytatott verseny egy olyan időszakban, amikor senki sem tud vonzó fizetéseket adni az elején.
Aki viszont a turizmusban marad, közép- és hosszú távon feltehetően nem fogja megbánni a döntését, mert az utaztatói piac a várakozásaink szerint viszonylag hamar felépülhet a korlátozások megszüntetését követően Ebben a helyzetben az a legbiztatóbb hír – amit különböző felmérések és az irodák visszajelzései is alátámasztanak –, hogy az emberek utazási kedve változatlanul megvan, sőt, sokkal inkább, mint korábban. Szinte mindenki arra vágyik világszerte, hogy utazhasson végre, így biztosak vagyunk abban, hogy amint lehet, sokan fognak útra kelni. Ráadásul a biztonságos utazás a többség számára elsődleges tényezővé vált, ezért nemcsak most, de már a pandémiát megelőző időszakban is látható volt az utazási irodák szerepének felértékelődése. Vagyis egyértelműen a biztonság igénye az, ami miatt egyre többen lesznek azok, akik az utazásaik megszervezéséhez utazási irodák szolgáltatásait veszik igénybe.
A belföldi turizmus újraindulását követően nagy valószínűséggel először az egyéni turisták indulnak útnak, őket követik a szervezett csoportok, majd ezután várhatjuk az incentive csoportokat, konferenciákat. Úti célok tekintetében a belföldi után először az európai piac nyit, majd ezt követik később a tengerentúli desztinációk. Azt viszont senki nem tudja még pontosan megmondani, hogy mindez mikor lesz, de ahogy a világ más országaiban, úgy itt Magyarországon is abban bízunk, hogy lesz 2021. évi nyári szezon.

TO: Mit mutatnak a számok? Hogy állnak most az utazási irodák?

EB: – Az elmúlt évtizedek legnehezebb éve volt 2020 és kijelenthetjük, hogy ilyen drámai helyzettel korábban soha nem szembesültünk. A tagjaink körében végzett felmérésből kiderül, hogy az utazási irodák forgalma átlagosan 80%-kal csökkent 2020-ban az előző évhez képest. A januári, a februári és a két szűk nyári hónapon kívüli időszakban gyakorlatilag semmilyen bevételi lehetőségünk nem volt. Sajnos több olyan iroda is van, amelyeknél a visszaesés mértéke 100%-os volt, azaz nem volt szinte semmilyen bevételük az elmúlt évben. Az utazási irodák nem tudnak házhoz szállítani, nem tudnak online utaztatni, ráadásul a belföldi turizmus esetében sem igazán jellemző az utazási irodán keresztül történő szállásfoglalás.
A kérdőívet kitöltő irodák 37%-a igényelte már, vagy a közeljövőben tervezi igényelni a Széchenyi Turisztikai Kártyát. Az igénylők 71%-a már megkapta az igényelt összeget. 14% azon irodáknak az aránya, amelyek szerették volna, de bizonyos okok miatt (pl. külföldi a tulajdonos) nem kaphatták meg a hitelt. A vállalkozások mintegy 49 százaléka nem élt a kedvezményes hitel lehetőségével, mert elmondásuk szerint nem látták tervezhetőnek a visszafizetést.
Bértámogatást az irodák 80%-a igényelt és eddig 92 százalékuk már megkapta azt. Az irodák 10%-a eddig nem volt jogosult a támogatásra, ugyanis a vonatkozó a kormányrendelet alapján csak az kaphat támogatást, akinek a főtevékenységéből a jogszabály megjelenését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a a rendeletben felsorolt TEÁOR számok valamelyikéből származott. Azonban a TEÁOR 7990 (egyéb foglalás) a 2020. november 11-én megjelent rendeletből kimaradt, ezért a MUISZ folyamatosan lobbizott a módosításért és örömünkre szolgált, hogy a legutóbbi korlátozások bejelentése alkalmával ez a TEÁOR szám is bekerült a kedvezményezetti körbe.
Jelentősen megváltozott a teljes- és a részmunkaidős foglalkoztatás aránya az irodáknál, és sokan komoly létszámleépítésre kényszerültek.
A felmérésben a 2020. évi februári adatokat hasonlítottuk össze az idei februári adatokkal. Eszerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 60%-kal csökkent, ezzel szemben a napi 6 órában dolgozó kollégák száma a duplájára nőtt. A 4 órában foglalkoztatottak száma szintén nőtt, mégpedig 60%-kal. Összességében a munkavállalói létszám 40%-kal csökkent. Mindez azt jelenti, hogy a vállalkozások többsége mindent elkövet azért, hogy meg tudja tartani a munkavállalókat, de ezt a jelenlegi nehéz helyzetben csak csökkentett munkaidőben és csökkentett fizetés mellett tudja megtenni. Ez az állapot hosszú távon nem tartható fenn, ezért bízunk abban, hogy a nemzetközi átoltottsági szint minél hamarabb eléri azt a pontot, amikor már ismét lehet szabadon utazni a világban.

 

Forrás: www.turizmusonline.hu