A vidéki Magyarország eladhatatlan?

A vidéki Magyarország eladhatatlan?

Címbeli állításával afölötti kétségbeesésének adott hangot korábban egy hazai utaztató, hogy a szervezett utak esetében megroggyanni látszik az érdeklődés a vidék iránt. Egyes országrészek nem panaszkodhatnak a külföldi vendégéjszakákra, de Észak-Magyarország bizonyára elbírna többet is. Ezen igyekezett a MUISZ segíteni egy, a tagok számára szervezett Eger-Tokaj fam trippel. Az út során kiderült: szaporodik a színvonalas kezdeményezések száma, azonban átgondoltabb termékfejlesztéssel és árukapcsolással még többet ki lehet hozni a környékből.

Egri Érseki Palota Látogatóközpont. A sárga szárnyban ma is egyházfik laknak, fotó: Pongrácz Helga, Contact Tours

Országos szinten tavaly a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáin közel fele-fele arányban osztoztak bel- és külföldi vendégek. Az Észak-magyarországi régióban 1 807 568 belföldi vendégéjre jut 340 965 külföldi. Az agyon marketingelt Balaton bő ötmillió tavalyi vendégéjéből 1,746 millió külföldi. Az ország leglátogatottabb településeinek tízes listáján a régióból egy település szerepel: Eger, 9. helyen 126 ezer külföldi vendégéjével. Mindeközben előbbiek száma a térségbe 1 százalékkal csökkent, amivel a régió 2,6%-kal járul hozzá az országos adatokhoz. Vigaszágon a külföldiektől származó bevételek 3%-kal nőttek.

Ehhez bizonyára hozzájárult a Hotel Eger Park, ahol, mint kiderült, egyre nagyobb számba fordulnak meg kínaiak és japánok. „50-50 százalék a kül- és belföldiek aránya” — mondta Csörgőné Pázmándi Judit, front office-vezető, miközben a háttérben egy nagyobb létszámú konferencia kávészünete zajlik. A szálloda 2010-ben átadott rendezvényrészlegének kapacitása meglepően nagy. A plenáris terem színházas elrendezésben akár 1100 főt is képes befogadni. Az energiafelhasználását jelentős hányadában, egyebek mellett a rendezvényközpont tetejére telepített napelemekkel megoldó szálloda régi szárnyának igényesen restaurált, tágas szobáiban valaha a két világháború közti idők nagy nevű színészei is vendégeskedtek.

20 ezren vendégeskedtek 2016 eleji megnyitása óta az egri bazilika tőszomszédságában álló Egri Érseki Palota Látogatóközpontban – tudtuk meg. Az „átkosban” borkombinát-székhelyként működő épület termeiben ma egyháztörténeti kiállítás várja a látogatókat. A kombinát egy jobb érzésű vezetőjének köszönhetően a barokk komplexum eredeti berendezési tárgyaiból számos darab vészelte át a szocializmust. Az elfalazott kápolna szolgált menedékül, mely által a kápolna is megúszta. Aki kíváncsi rá, hogy egyebek mellett miért aludtak a barokk érsekek félig ülve, illetve, hogyan hidalták át letűnt korokban a hűtőszekrény hiányát, látogasson el ide. A magyar mellett angol és német nyelvű feliratok ismertetik a kiállított tárgyakat, illetve audio guide szolgál magyarázattal az egyéni látogatók számára. Csoportot szintén ezen a három nyelven vezetnek. Az interaktivitás élményét növelik a saját kezűleg kihúzható, remekül gördülő, egyházi relikviákkal teli fiókok, valamint az ajándékbolt és a földszinti kávézó.

Vegyes érzelmekkel távoztunk a legnevesebb egri cukrász, Kopcsik Lajos nevét viselő Marcipániából. Mint idegenvezetőnk elmondásából kiderül: a zseniális – akár Miro festményeit tökéletesen imitáló – művek nem is marcipánból, hanem a Marcipánia nevet más megvilágításba helyező cukormasszából készülnek. Bár a honlap tanúsága szerint marcipánból is. A kiállítást megnézve nem lehet nem vágyni egy sütire és egy feketére. Rendben, árukapcsolás, de a Marcipánia presztízsét növelné, ha sütizni nem csak a vele egy udvarban lévő Szamoshoz térhetnénk be, hanem saját márkanév alatt, az udvar nyújtotta szabadtéri lehetőségeket hatékonyabban kihasználva bővítenék a termékpalettát. Ugyanígy fokozható az élmény, ha a látogatók is készíthetnének a masszából ezt-azt.

Fotó: Pongrácz Helga, Contact Tours

A kínai piacot hódítja Bikavérével a Gróf Buttler pincészet. A 36 hektáron termelő borászatnál komolyan gondolják a csoportok fogadását, legyen az egyszeri borkóstoló, vagy egy céges rendezvény. A vulkáni tufába épített, skandinávosan letisztult és transzparens fogadóépület panorámás nagytermében külső catering cég látja el a vendégeket. Egy esti eseményen a teraszról a naplementében sötétlő Mátra látványát élvezhetjük. És nem mellesleg, Buttlerékhez nagy busszal is fel lehet jutni.
Szőlővesszein…

A késő októberi, zavartalan napsütésben fürdőző tokaji tájon béke és csend honol. Kivéve, ahol még zajlik a botritisz rágta furmintok szürete. Nem hangos a vidék gasztro- és mindenféle turisták bortól vidám zajától. Pedig biztos elbírna több látogatót, hogy legalább a külföldiek által is legkeresettebb 10 hazai desztináció közé kerüljön. A megközelítés szerintünk nem kifogás. Egyrészt az autópálya nem érhet a vécéig. Másfelől elérhető távolságban 3 nemzetközi repülőtér működik: Budapest, Debrecen és a legközelebbi Kassa, amit a CSA, Austrian, LOT és Turkish Airlines naponta többször köt össze központi bázisain keresztül a világ minden lakott kontinensével.

Álmosan csobban egyet-egyet a Bodrog a Dereszla pincészet alatti folyóparton. Komp zakatolása töri meg a csendet. A hajó mögötti kikötőben egy-két, a kis folyóhoz képest túlméretesnek ható motoros jacht ring a kék vízen. A Dereszla előtt macskává pingált hordók hirdetik a vállalkozás egyik ismert márkáját, a Dorombort. Autentikus tokaji pince, megfeketedett penésszel, azaz az „ősalkoholistával”. Szesz legyen és félhomály, és a penész burjánzik, hogy még nemesebbé tegye a sorakozó hordókban érő aszúkat. A pincészet a folyosók mélyén csapatépítőket is szervez. Hordógurítás, dongavonatozás, palackozás után jólesik egy pohárkával abban a teremben, ami a kombinátos időkben még üvegcsempével borított betontartály volt.

Ahol elkészítheti saját kencéjét, fotó: Pongrácz Helga, Contact Tours

Utunk egyik zárójelenete a két nap legátgondoltabban összerakott attrakciójában, a Helia-D Herba Kastélyban ért minket. A Tolcsva közepén álló, új funkciójában 2016. július 2-án megnyitott, egykori Dessewffy-kastélyon látszik, hogy igényesen, nemzetközi közönségre is számítva fejlesztették. Az 1952-95. között Béke MGTSZ központjaként működő épület az új érában volt a borászatról és magyarországi befektéseiről ismert Antinori márki kezében, míg végül a Helia-D márkát egy szerencsés találkozásnak köszönhetően tetszhalott állapotából felélesztő Budaházy Péter került birtokon belülre. Az uniós támogatással fejlesztett Herba Kastélyban szinte minden a szépségről, gyógynövényekről, e kettő közös halmazáról szól informatív, angol és magyar nyelvű, interaktív kiállításon. Készíthetünk például a „laborban” saját összetételű bőrápoló kencéket, amit – mi sem természetesebb – a jellegzetes, fekete Helia-D tégelyben vihetünk haza. Szürcsölhetünk gyógynövény teákat, melyekhez különleges helyi lekvárok kóstolhatók. Tesztelhetjük gyógynövény felismerő képességünket a kertben. Ha úgy, akkor kozmetikus simítja ki ráncainkat a létesítmény saját szalonjában.

A kastély renovált lakosztályában saját kezűleg felhúzható, vén gramofon recseg pattogós dzsesszt. „Estée Lauder édesanyja sátoraljaújhelyi” – tudtunk meg Somogyi Krisztina kastélyvezetőtől egy szépségipar-történeti érdekességet.

A nyugalom tolcsvai zöld gyepén. Fotó: Pongrácz Helga, Contact Tours

Forrás: Napi Turizmus