Érdekérvényesítés

Céljaink

Lobbitémák

Az utazási irodák működését érintő legfontosabb akadályok és azok megoldását elősegítő javaslatok

 A Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) 1974-es megalakulása óta végzi tevékenységét a szakma érdekképviseleti és lobbi szervezeteként. A tagirodák mintegy 170 milliárd forintos forgalma az utazási irodai piacon működő vállalkozások összforgalmának több mint 80%-át teszi ki. A hazai utazási irodák, így tagjaink is, túlnyomórészt magyar tulajdonú mikro- és kisvállalkozások, melyek beutaztatási, rendezvényszervezési, kiutaztatási, utazásszervezési, utazásközvetítési, menetjegy értékesítési tevékenységet végeznek.

Javaslatainkat két kategóriára bontva adjuk meg:

  1. Stratégiai jelentőségű felvetések, melyek jelentősen befolyásolják a magyar turizmus fejlődését, eredményeit. Megoldásuk komplex intézkedést kíván.

  2. Gyorsan megoldható, de ugyancsak fontos kérdések

1. Stratégiai ügyek

  1. Versenyképesség

A magyar utazási irodák versenyképességét, és ezzel sok esetben Magyarország turisztikai versenyképességét jelentősen hátráltatja néhány jogszabály, illetve sok esetben annak téves értelmezése. A MUISZ természetesnek tartja, hogy a nemzetközi versenyben elengedhetetlen az innováció, a minőség, és a hatékonyság, tehát a magyar irodáknak is folyamatosan fejlődniük kell. Ezt azonban jelenleg olyan jogszabályi környezetben teszik, amely miatt hátrányban vannak a külföldi versenytársakkal szemben.

Kérjük, vegyék le rólunk az ólomcipőket a versenyfutáshoz!

  1. Felelősségbiztosítás

Mind a minőségi beutaztatásban, mind a kiutaztatásban növekvő feszültséget okoz az utazási irodák számára elérhető felelősségbiztosítás hiánya. A küldő piacok utazási irodái megkövetelik, hogy a fogadó fél rendelkezzen megfelelő felelősségbiztosítással,ennek hiányában Magyarország kieshet a meglátogatandó desztinációk közül, illetve eleshet értékes rendezvényektől.

Egy közelmúltbeli jogerős bírósági ítélet mondta ki az utazásszervező korlátlan felelősségét a közreműködő hibája esetére is. Az ilyen kockázatok elkerülése érdekében felelősségbiztosítást kellene kötni, ami viszont gyakorlatilag nem létező termék mindaddig, amíg a jogszabályok nem módosulnak, ezért kérjük az állam szerepvállalását a kérdésben. Félelmünk, hogy a magyar piacon csak azok a külföldi utazási irodák maradnak majd versenyben, akik az anyavállalaton keresztül rendelkeznek felelősségbiztosítással.

    1. Helyi Iparűzési Adó

1.1.2.1. Tavaly célzott vizsgálatokat kezdett több önkormányzat. A fővárosi úgy döntött, hogy 25 év – és sok száz ellenőrzés – után másképp értelmezi a változatlan jogszabályokat, és gyakorlatilag a teljes árbevételt tekinti az adó alapjának. Nem engedi levonni az adóalapból az alvállalkozói számlákat, illetve a közvetített szolgáltatásokat. Ehhez olyan nem életszerű és a turizmustól idegen indokokat hozott fel, amelyek érthetetlenek. A MUISZ az NGM-től kért és kapott állásfoglalást, amely azonban nem kötelező az önkormányzatokra.

A Fővárosi Önkormányzat legújabb jogszabály értelmezése olyan helyzetet teremtett, amellyel a magyar utazási irodák versenyképessége, illetve sok esetben léte veszélybe kerül.

Kérjük Kormánybiztos Úr koordináló közreműködését az ügyben!

1.1.2.2. A helyi iparűzési adóalap számítási szabályainak 3 évvel ezelőtti módosítása szintén versenyhátrányt jelent az utazási irodáknak.

500 millió forint feletti forgalom esetében a törvény 15%-os feltételezett árrés után fizetteti meg a helyi iparűzési adót. Ez a 2-3%-os árrést eredményező repülőjegy eladás esetében irreális adóterhet eredményez, amit ráadásul az irodákon csak átfolyó tételek után (repülőtéri adó, üzemanyag felár, stb.) is meg kell fizetni. A nemzetközi versenyben ez a magyar irodáknak behozhatatlan versenyhátrány, hiszen sem a légitársaságoknak, sem a külföldön bejegyzett, de a magyar piacon tevékenykedő irodáknak nem kell ezt megfizetni. Több iparág kapott már mentesítést, de a turizmusnak is nagy szüksége lenne erre.

A fővárosi utazási irodák versenyképessége megszűnik, ha 2% extra adót kell fizetni a forgalom után azoknak, akik esetleg túlélik a százmilliós büntetéseket. Nem lehet az sem cél, hogy a fővárosból minden iroda áttegye székhelyét olyan településre, ahol másképpen értelmezik a jogszabályt.

    1. Vízumkiadás

A magyar beutaztató turizmus versenyképességét rontja, hogy számos – egyébként preferált – küldő országban a magyar nagykövetség által kiadott vízumok mennyisége technikai okok miatt korlátozott. Emiatt még mindig hátrányban vagyunk a többi európai országgal szemben, mivel az utasok, illetve a helyi irodák más európai országok irodáival szerződnek, így azokban az országokban lépnek be a schengeni zónába, ott kezdik meg látogatásukat. Ezzel rövidül a magyarországi tartózkodás, és a magyar irodák legfeljebb csak alvállalkozóként vehetnek részt a program szervezésében.

Megjegyezzük, hogy az utóbbi időben a Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Szolgálata mindig nyitott volt a megkereséseinkre, s igyekeztek megoldást találni az általunk felvetett problémákra.

    1. Külföldi megjelenés

A magyar turisztikai szolgáltatások külföldi értékesítése sokcsatornás folyamat. Ezek egyike a magyar beutaztató irodák külföldi megjelenése, vásárokon történő részvétele. Korábban külföldi versenytársainkhoz hasonlóan a magyar utaztatók is kaptak támogatást arra, hogy részt vegyenek olyan kiállításokon, ahol az MT Zrt. nem épített önálló magyar standot, így töredék költséggel biztosítható (volt) a magyar megjelenés.

Hatékony formája az értékesítésnek a study tour (külföldi döntéshozók meghívása), illetve az akvizíciós út.

Kérjük, hogy ismét legyen lehetőség az irodák ilyen tevékenyégének támogatására!

A szakmai külképviseleteknek kiemelkedő jelentőségük van a külföldi vásári megjelenések mellett a  lobbi feladatok ellátásában, a hazai szakma és a külföldi ügyfelek közötti közvetítő szerep biztosításában, az adott piaci igényeknek megfelelő stratégiai intézkedések előkészítésében és végrehajtásában, az országimázs formálásában, valamint a szakmai szervezetekkel és a sajtóval történő kapcsolattartásban.

A hazai kkv-k versenyképességét és a beutazó turizmus eredményeit egy személyes jelenléttel megerősített, hatékony külképviseleti hálózat jelentősen előre tudja mozdítani.

A külképviseletek szellemi és anyagi hátterének jelentős megerősítése kiemelt  fontosságú.

    1. Írásban kötött utazási szerződés

Az utazási szerződést írásban kell megkötni, és papíron vagy – ha a szerződést elektronikus dokumentumba foglalták – más tartós adathordozón az utas rendelkezésére kell bocsátani.

Ez azt jelenti, hogy az utasnak mindenképpen kézzel kell aláírnia az utazási szerződést, magyarul a XXI. században Magyarországon utazási csomagot foglalni online nem lehet. Ez jelentős versenyhátrányt jelent a külföldön bejegyzett utazási irodákkal szemben.

Kérjük a kornak megfelelő szabályozást!

    1. Jogosulatlan utazásszervezés

Az utazásszervezési tevékenység gyakorlása szigorú jogszabályi feltételekhez kötött. Ennek ellenére évtizedek óta megoldatlan a jogosulatlan utazásszervezők ellenőrzése. Egyesületekrendezvényszervezők, szálláshelyek, TDM szervezetek, személyszállító gazdasági társaságok és magánszemélyek is rendszeresen végeznek utazásszervezői tevékenységet, engedélyek nélkül.

Az utazási irodák nyilvántartásba vételét végző szerv (MKEH) nem rendelkezik sem megfelelő hatáskörrel, sem humán erőforrással az engedély nélküli utazásszervezők ellenőrzésére, ill. büntetések kiszabására.

    1. Kongresszusi központ

A MUISZ, más turisztikai szakmai szervezetekkel közösen, kiemelten támogatja a Budapesti Kongresszusi Központ mielőbbi megépítését, az elmúlt hónapokban aktívan vett részt az előkészítő megbeszéléseken, egyeztetéseken.

A kongresszusi központ megépítése jelentős többletbevételt hoz a budapesti vendéglátásban, a turizmusban, a rendezvényszervezésben vagy az utazásszervezésben tevékenykedő kis- és középvállalkozásoknak is és ezen keresztül az állami költségvetésnek is.

    1. Szabályozás, koordináció

  1. Beruházások szakmai véleményezése

Jelentős beruházásokról születnek döntések úgy, hogy bár a turisztikai hasznosítás is szerepel a tervekben (stadionok, rendezvény helyszínek, stb.), a szakmai véleményezés elmarad. A beruházó utóbb nem érti, hogy miért marad el a várt forgalom.

Kérjük a turizmust is érintő beruházások előzetes szakmai véleményezésének jogszabályba foglalását!

Jogalkotók közötti koordináció

Az állam, az önkormányzatok, és most már a kerületek is hoznak a turizmust alapjaiban érintő szabályokat, mindenféle koordináció nélkül. Ahhoz, hogy Budapesten valóban minőségi turisztikai szolgáltatásokat kaphassanak az idelátogató turisták, elengedhetetlen lenne, hogy ennek érdekében minden szinten egységes és alkalmazható döntések szülessenek, és ne történhessen meg, hogy a különböző területeken hozott egyes döntések, jogszabályok sokszor egymás ellen jöjjenek létre.

Egységes szabályozásra, közös gondolkodásra van szükség, a turizmus ügye az egyes érdekek felett kell álljon.

1.3 Budapest közlekedési koncepciója

A turizmus fejlesztéséhez, a beruházások tervezéséhez, a szolgáltatások kialakításához, egy-egy rendezvény megszervezéséhez elengedhetetlen a kiszámítható, tervezhető közlekedési koncepció. A beruházásokhoz évekre előre, egy-egy rendezvényhez hónapokra előre lenne szükséges ismerni a megközelíthetőséget. Ehhez képest ma egyik napról a másikra zárnak le teljes kerületeket a buszközlekedés elől, zárnak le hidakat és rakpartokat. Ezek olyan intézkedések, melyeket jó előre megterveznek, de valami ismeretlen ok miatt titkolnak a turizmus szereplői előtt.

Az utazási irodáknak sokszor egy-két évre előre kell szerződéseket kötniük a programok útvonalára és időtartamára vonatkozóan, ugyanakkor fentiek miattgyakran képtelenek betartani a szerződésben vállalt kötelezettségeiket.

1.3.1. Turistabuszok közlekedésének szabályozása a fővárosban

A turistabuszok fővárosi közlekedése és parkolása a szabályozottság teljes hiánya miatt kiszámíthatatlan, a turistáknak nyújtott szolgáltatások útvonala és időtartama emiatt tervezhetetlen, az utazási irodák és így a Budapestre látogató turisták sokszor ad hoc módosításoknak vannak kitéve a gyakran változó döntések miatt. Budapesten naponta 100-200 autóbusz közlekedik kizárólag városnéző céllal a főbb látnivalók körül, a főszezonban ez a szám elérheti a 350-400-at is.

A minőségi városnéző szolgáltatást akadályozó legfontosabb megoldandó problémák, javaslatok:

  • Fontosnak tartjuk a városnéző útvonalak hosszú távú biztosítását, a korábban tett útvonal javaslatok alapján a busz-sávok használatának engedélyezésével.

  • Kérjük a kiemelt látnivalók, hajókikötők és rendezvényhelyszínek autóbuszos és személygépkocsis megközelíthetőségének jogszabályba foglalt biztosítását a turistabuszok teljes fővárosi parkolási koncepciójának kialakítása mellett.

  • Kiemelten fontos helyszínek

  • Várnegyed: a buszok behajtása jelenleg korlátozott. Sajtóhírek szerint 2018-tól teljes behajtási tilalom várható. Ebben az esetben szükséges a tilalom bevezetése előtt(!) – a szakmai érvek figyelembe vételével – megfelelő számú és méretű felvonó és buszparkoló kialakítása.

  • Citadella: az épület körül út megnyitása a buszok előtt, valamint a Citadella sétány déli részén történő parkolási lehetőség megoldást jelenthetne.

  • Hősök tere: a Műcsarnok mögötti parkoló hosszú távú megoldást biztosítana, amennyiben a ki- és beállás egyirányú lenne és a parkoló folyamatosan rendelkezésre állna. Jelenleg ugyanis rendezvények, programok, fesztiválok esetén a parkoló zárva van. Fontos, hogy a Liget Projekt kivitelezése során is szem előtt legyen az autóbuszok rövid távú parkolása is.

  • Parlament: a legjobb megoldás az Alkotmány utcai parkolás lenne. Óriási gond, hogy a déli irányból érkező autóbuszok utasai nem tudnak akadálymentesen eljutni a Látogatóközpontba.

  • Bazilika: megoldás a Bajcsy-Zsilinszky út mindkét oldalán engedélyezett parkolás lenne.

  • Szállodák: nagyon sok szállodánál megoldatlan az utasok ki- és beszállítása. Javasoljuk a szállodák előtti személygépkocsis és autóbuszos megállási lehetőségek hosszú távon történő, jogszabályba foglalt garantálását.

  • Kérjük a városnéző autóbuszok közlekedésének figyelembe vételét a 2017. évi vizes világbajnokság előkészítésekor!

2. Operatív problémák

    1. Vagyoni kaució

    1. Beutaztatók vagyoni kauciója

A csak beutaztatással foglalkozó vállalkozók is kötelesek vagyoni biztosítékot nyújtani, amelyet a tevékenység jellege nem indokol. A vagyoni biztosítékot a Magyarországra beutazó és a külföldi utazási irodák által megrendelt egyéni turisták és csoportok részére a külföldi partner, illetve a megrendelő utazási iroda a saját országában már teljesítette. Nyilván szükségtelen kétszeres vagyoni biztosíték nyújtási kötelezettséget előírni.

      1. Charter repülőjegy kauciója

A 213/1996. Korm. rendelet 8.§-ában a Vagyoni biztosíték ba) pontja esetében azt javasoljuk, hogy a szöveget módosítsák úgy, hogy az az utazás szervező ne essen a 20%-os vagyoni biztosíték kategóriájába, aki úgy vesz igénybe az utazási csomag összeállításához charter repülőjáratot, hogy azt az utas nevében és javára teszi. Tehát akkor foglalja csak le a charter repülőjegyet miután az utas tőle azt megrendelte és kifizette, és így ő lényegében csak közvetítőként van jelen. Fizetési kötelezettsége az utastól kapott megrendelése után keletkezik, előre nem köti le a repülőhelyeket.

  1. Lemondási feltételek, bánatpénz

A jelenlegi szabályozás nem engedélyezi a 60 napon kívüli utas elállás esetére bánatpénz kikötését, miközben számos szolgáltatás (pl. repülőjegy, hajós utak előlegei, belépőjegyek stb.) nem lemondható. Magának az utazási irodának jelentős költsége van a megrendelt szolgáltatással kapcsolatban.

Indokoltnak tartjuk a szabályozás kiegészítését legalább annak kimondásával, hogy az utazási vállalkozás az utas általános elállási jogának gyakorlásából eredő költségeit és kárait a 60 napon kívüli utas elállás esetén is érvényesítheti

Hasonló helyzet állhat fenn az utazás megkezdését megelőző 35 napnál (szálláshely esetében 45 napnál) korábbi elállás esetén is, amikor is a jogszabály megengedi a bánatpénz kikötését, azonban csak a szolgáltatás díjának (részvételi díjnak) 10%-os mértékéig terjedően.

Ebben az időintervallumban szintén fennállhat olyan helyzet, hogy sem a szállás, sem a repülőjegy díja nem lemondható, nem is módosítható, így tehát az utazásszervező kockázata óriási.

Jól példázza a felmerülő problémát a BP2024 projekt, ahol az előkészítő társaság a magyar szállodákkal olyan szerződést köt, amely ellentétes a fenti szabályozással. Vagyis a magyar utazási irodákat kizárnák, illetve irreális kockázattal terhelnék az olimpia kapcsán.

    1. Utazási szerződés – légi járatok menetrend változásai

Általános probléma, hogy a légitársaságok szabályrendszere sokkal megengedőbb, mint az utazási irodákéi. Utóbbiaknak előírják, hogy meg kell adniuk a járatindulások idejét, míg a fuvarozók azt az utolsó napokig változtathatják. Így az iroda kénytelen magyarázkodni, gyakran pereskedni az utassal.

Javasoljuk a konzisztens szabályozást, vagyis a közvetített szolgáltatás szabályainak alkalmazását az utazási szerződéseknél.

    1. Reprezentációs adó

Javasoljuk, hogy a korábbi jogszabálynak megfelelően az előző évi árbevétel 2%-ig legyen adómentes a reprezentáció és efölött a cafetéria rendszerhez hasonló mértékben (34,51%) adózzon. A jogszabály megváltoztatásával jelentősen élénkülhet a konferencia és rendezvény ágazat, nőhet a belföldi corporate  események száma, amelyek a vidéki helyszínek jobb kihasználtságát is eredményezi.

A növekvő kereslet szintén az elérni kívánt magasabb árszínvonal irányába mutat, javítva ezzel a konferencia és rendezvényszervezéssel foglalkozó irodák jövedelmezőségét.

Érthetetlen és értelmetlen, hogy reprezentációs adót kell fizetni  a beutaztató és konferenciaszervező irodák által saját költségre szervezett  study tourok, bejárások, sőt az MTÜ Kongresszusi Iroda turizmus promóciós céllal végzett meghívásai után  is. Határozottan javasoljuk ennek  eltörlését. Ezek a bemutatók, meghívások a leghatékonyabb marketing eszközök az üzleti partnerek, döntéshozók, újságírók meggyőzésére, azzal, hogy személyesen ismerhetik meg Magyarország turisztikai adottságait, attrakcióit.

    1. Vendéglátás keretösszege az orvosi konferenciákon

A konferencia turizmus fejlesztése érdekében bizakodva tekintünk az új kongresszusi központ megvalósulása elé. A konferencia turizmus egyik legjelentősebb válfaját az orvosi, gyógyszerészi, gyógyászati segédeszközök témájú szakmai konferenciák teszik ki.

Jelenleg a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló (GYFTV) törvény alapján a Magyarországon szervezett orvosi kongresszusokon mind a külföldi, mind a magyar résztvevők esetében a magyar jogszabályi rendelkezést kell alkalmazni, mely naponta a minimálbér 5%-át, azaz 5.550,- Ft keretösszeget engedélyez vendéglátási szolgáltatásokra. Mivel ez az összeg nem életszerű és a legalacsonyabb összegű Európában, üzletvesztéssel jár.

Fontosnak tartjuk a szabályozás megváltoztatását annak érdekében, hogy Magyarország ne kerüljön hátrányba az orvosi témájú konferenciákért folytatott versenyben.

dr. Erdei Bálint

elnök

A NÉBIH intelmei

A NÉBIH intelmei utazás előtt Bizonyára többen átélték már, amikor az USA-ba, vagy Ausztráliába érkezve az útlevélellenőrzés után, a vámolásnál is szigorúbban kérdezték meg, van-e a csomagjában szalámis szendvics zöldpaprikával, mert akkor azt

Több bejegyzés betöltése