Érdekérvényesítés

Céljaink

Lobbitémák

Az utazási irodák működését érintő legfontosabb akadályok és azok megoldását elősegítő javaslatok

 A Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) 1974-es megalakulása óta végzi tevékenységét a szakma érdekképviseleti és lobbi szervezeteként. A tagirodák mintegy 170 milliárd forintos forgalma az utazási irodai piacon működő vállalkozások összforgalmának több mint 80%-át teszi ki. A hazai utazási irodák, így tagjaink is, túlnyomórészt magyar tulajdonú mikro- és kisvállalkozások, melyek beutaztatási, rendezvényszervezési, kiutaztatási, utazásszervezési, utazásközvetítési, menetjegy értékesítési tevékenységet végeznek.

Javaslataink stratégiai jelentőségű felvetések, melyek jelentősen befolyásolják a magyar turizmus fejlődését, eredményeit. Megoldásuk komplex intézkedést kíván.

  1. Versenyképesség javítása érdekében tett javaslatok

  • az MTÜ értékesítési és marketing szervezetei és a piaci szereplők közti feladatmegosztás pontos meghatározása,
  • kiemelten fontosnak tartjuk a Helyi Iparűzési Adó törvény korszerűsítését,
  • a beutaztatásból származó bevételek növelése érdekében a vízumkiadás könnyítését,
  • a MICE tevékenység sikere érdekében központi rendezvényház megépítését, valamint az incentive programok vonzerejét jelentő történelmi épületeink használatának biztosítását,
  • a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér megközelítésének fejlesztését,
  • a turistabuszok közlekedésének szabályozását a fővárosban,
  • az utazási irodák ellenőrzési rendszerének felülvizsgálatát és megerősítését,
  • kiemelt fogyasztóvédelmi kérdésként az utazási irodák kötelező „bruttó árazásának” bevezetését,
  • a 4% turisztikai hozzájárulás megfizetésének szabályozását
  • kötelező felelősségbiztosítás előírását az utazási irodák részére,
  • pályázatok keretében elérhető forrásokat a KKV-k számára,
  • online turisztikai értékesítési eszközök fejlesztésére források biztosítását,
  • a kiállítási részvételek és azok költségtérítésének legalább 12 hónapra előre történő rögzítését.

Az MTÜ értékesítési és marketing szervezetei és a piaci szereplők közti feladatmegosztás meghatározása

Üdvözöljük az MTÜ saját értékesítési szervezetének létrehozását, amely hatékony tevékenységével bizonyosan hozzá fog járulni az utazási irodák eredményes munkájához is. Örömmel ajánljuk fel együttműködésünket a közös siker érdekében.

Az értékesítési igazgatóságnak az országmarketingben, a fejlődő termékkínálat bemutatásában, az üzenetek eljuttatásában, nagyrendezvények megszerzésében, lobbitevékenységben lehet fontos feladata a jövőben. Konkrét szolgáltatások értékesítése, piacra vitele jelentősen torzítaná a turizmus rendszerét.  A magyar turizmus eredményeit, az MTÜ működési hatékonyságát nagyban javítaná, ha évekre előre tervezhető, kiszámítható programok alapján működne az állami marketingtevékenység, amihez az egyes piaci szereplők csatlakozhatnának. Elengedhetetlen, hogy átlátható módon történjen a megszerzett üzletek, rendezvények „elosztása” a piaci szereplők között.

A helyi iparűzési adóra vonatkozó törvény szinkronizálása a többi adótörvénnyel

Ennek hiányában a kiszámíthatatlan, ellentmondásos törvényalkalmazás a magyar turizmus versenyképessége erősen korlátozott.

Kiemelkedő gondot jelent a közvetítői szektornak a Helyi Iparűzési Adó szabályozása, mely egy 1990-es elavult törvény.  Az egyes önkormányzatoknak egyedi értelmezési lehetőséget is biztosít, amellyel ők élnek is.  Ma egy hálózattal rendelkező cég településenként más és más módon szerződik, könyvel, adózik.  Fontos látni, hogy mindez csak a magyarországi cégeket érinti. Ha ugyanez az iroda határon átnyúlva működik, akkor e terhek alól mentesül.

Ráadásul a nagy forgalmú, kis árréssel dolgozó cégek (mint az utazási irodák) irreális terheket kaptak e törvény közelmúltbeli módosításával; nevezetesen az árbevétel 15%-a után automatikusan HIPA-t kell fizetniük, akkor is, ha valós árrésük ennek töredéke.

Több ágazat felmentést kapott az új szabály alól, mely felmentésre a turizmusnak is szüksége van a biztonságos működés érdekében.

Vízumkiadás

A magyar beutaztató turizmus versenyképességét rontja, hogy számos küldő országban a magyar konzulátusokon kiadott schengeni vízumok mennyisége technikai okok miatt korlátozott. A Magyarországra beutazók számának jelentős növelését érhetnénk el a magyar konzulátusokon kiadott vízumok számának ésszerű növelésével, hogy ne feleannyi vízumot adjon ki Magyarország, mint versenytársunk Csehország. (ECTAA – Európai Utazási Irodák Szövetségeinek szervezete adatai alapján)

Kulturális kínálat

Hazánk kiemelkedő kulturális eseményeinek hatékony értékesítéséhez (lásd Budapesti Tavaszi Fesztivál) a külföldi érdeklődők számára nélkülözhetetlen, hogy a programok időben publikálásra kerüljenek, hiszen figyelembe kell venni, hogy beutazó csoportok esetében a szerződések 6-10 hónappal korábban köttetnek. Az állami források felhasználásával kialakított programok esetén a kulturális intézmények számára legyen kötelező figyelembe venni a turizmus elvárásait. Miközben az intézmény számára lényegtelen, hogy magyar, vagy külföldi vendégek vásárolják meg a belépőket néhány héttel a rendezvény előtt, az utóbbiak viszont ezért utaznak hazánkba és vesznek igénybe számos egyéb szolgáltatást (étterem, szálloda és egyéb szolgáltatások.

 Hivatásturizmus

Magyarország általánosan vonzó attrakcióin túl a tudományos életben betöltött szerepének, az incentive turizmusban meglévő kreativitásnak és szakértelemnek, földrajzi fekvéséből fakadó lehetőségeinek köszönhetően az európai MICE turizmus egyik központja lehetne. Ezt jelenleg több tényező akadályozza.

Az egészségügyi szektor szereplőinek rendezvényei esetében alkalmazott  2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól, amely a mindenkori minibálbér havi összegének 5%-ban maximalizálja a vendéglátás költségét, gyakorlatilag kizárja a MICE tevékenység legnagyobb keresleti csoportjának magyarországi rendezvényeit. Javasoljuk a rendelet módosításával az európai norma szerinti EUR 65/nap költségkeret megállapítását.

A MICE infrastruktúra követelményei esetében két jelentős probléma megoldásra vár, melyek csak állami beavatkozással történhetnek:

4-5.000 fős központi kongresszusi központ megépítése, mely alkalmas rendezvények, szekció ülések, kiállítások és étkezések egyidejű lebonyolítására. A szakmai követelmények érvényesülése esetén akár más funkciójú épület részeként is megvalósulhat a rendezvényházHivatkozunk itt a MUISZ korábbi javaslatára, a Puskás Ferenc stadion egy részének ezt a célt szolgáló átkialakítására. Ebben az esetben jelentős megtakarítást lehetne elérni a párhuzamos funkciók (megközelítés, parkolás, energetika stb.) területén.

Incentive helyszínek megszűnése, bezárása érzékenyen érinti a MICE turizmust. A közelmúltban számos olyan helyszín került ki az ilyen irányú turisztikai értékesítésből, mint például a Néprajzi Múzeum, Iparművészeti Múzeum, Budai Vár jelentős épületei, minisztériumi épületek stb., melyek Budapest különleges vonzerői voltak, és az incentive rendezvények savát-borsát jelentették. Ezzel jelentősen csökkent a város vonzereje.

Javaslatunk, hogy akár új funkciójukban is, ezek az épületek használhatóak legyenek turisztikai célokra, illetve az újonnan megnyitott történelmi épületek felújítása során a szakmai szempontok is érvényesülhessenek (pozitív példa a Várkert bazár és a Szépművészeti Múzeum).

Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér megközelítése

Évtizedek óta megoldatlan a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér megközelítése. A gyorsforgalmi út megszüntetésére vonatkozó, közelmúltban publikált tervek nem javítják a helyzetet, mert nemhogy elterelnék az autós forgalmat a repülőtéri útról, hanem még vonzani is fogják. Ráadásul a városba érve a szűk keresztmetszet nem javul. Javaslatunk továbbra is a kötött pályás kapcsolat megteremtése, meglévő hálózat részeként.

Turistabuszok közlekedésének szabályozása a fővárosban

Budapest fekvéséből, és az egyes látnivalók egymástól való távolságából következően gyalogosan nehezen bejárható, így az autóbuszos városnéző turizmusnak a jövőben is kiemelkedő jelentősége lesz.

A turistabuszok fővárosi közlekedése és parkolása a szabályozottság hiánya és a gyakran változó döntések miatt kiszámíthatatlan, a turistáknak nyújtott szolgáltatások útvonala és időtartama emiatt tervezhetetlen. A budapesti forgalom jelentős változásai gyakran elfogadhatatlan határidőkkel történnek meg.

Az utazási irodák és így a Budapestre látogató turisták sokszor ad hoc helyzeteknek vannak kitéve.

Javasoljuk a városnéző útvonalak hosszú távú biztosítását, a kiemelt látnivalók, hajókikötők és rendezvényhelyszínek autóbuszos és személygépkocsis megközelíthetőségének és a szállodák előtti megállási lehetőségnek a szintén hosszútávon történő, jogszabályba foglalt garantálását.

A Magyar Turisztika Szövetségek Alapítvány az illetékes hatóságok partnere lehetne ebben a témában. Javaslatunk, hogy az MTSZA legyen a fővárosi hatóságok tárgyaló partnere.

Ellenőrzési rendszer felülvizsgálata és megerősítése

Az utazási vállalkozásokra előírt új uniós szabályozással összhangban július 1-től hatályba lépő hazai szabályozás hatékony végrehajtásának egyik kulcseleme a piaci szereplők általi megfelelő végrehajtás, illetve annak hatékony hatósági ellenőrzése.

Az utazási vállalkozók által végzett tevékenységek állami ellenőrzési rendszerének felülvizsgálatáról szóló 2094/2017. (XII. 28.) Korm. határozatban foglaltakkal összhangban szorgalmazzuk az új szabályozásból fakadó engedélyezési és ellenőrzési feladatok ellátásához szükséges hatékony szakmai szervezeti struktúra mielőbbi kialakítását. Ezen kívül kellő elrettentő erővel bíró szankciós rendszer kidolgozása is szükséges, kiemelten fókuszálva a nem jogszerűen végzett tevékenységekre, illetve a jogszabályoknak nem megfelelően működő online értékesítő platformokra. Az új szabályok a fogyasztók érdekeinek védelme miatt sokkal szigorúbb előírásokat tartalmaznak az utazási vállalkozókra nézve, pl. vagyoni kauciós rendszer átalakítása, tájékoztatási kötelezettség kiterjesztése.

Ugyanakkor az elmúlt évek utazási irodai csődjei esetében a jogszabályokat kijátszó, csalárd eljárások voltak leginkább jellemzőek, mely esetek megfelelően felkészült és széles eszközrendszerrel bíró ellenőrző hatóság hiányában, pusztán szigorúbb szabályozással szintén nem lesznek elkerülhetők.

Bruttó árazás kötelező bevezetése, mint kiemelt fogyasztóvédelmi kérdés

Az utazási irodák által meghirdetett árak szabályozott módon történő megjelenítése kiemelkedő jelentőségű fogyasztóvédelmi kérdés.

Szükségesnek tartjuk a részvételi díjban foglalt összes szolgáltatás, felár és illetékek egységes, egy árként történő feltüntetését, nemcsak az utazásokról szóló tájékoztatókban, hanem a különböző hirdetési felületeken is.

A jelenlegi szabályozás szerint az előírás csak az utazási szerződésre vonatkozik, de nem érvényes minden előzetes tájékoztatásra, vagyis büntetlenül folytatható olyan gyakorlat, amely során a fizetendő összegnek csak töredéke kerül meghirdetésre.

A meghirdetett árak körüli bizonytalanság helyett változatlanul szorgalmazzuk az egységes bruttó árazás kötelező előírását az új utazási szerződésekről szóló 472/2017. Korm. rendeletben, amely segítséget nyújtana az utasoknak a könnyebb tájékozódásban, s visszaszoríthatná a piacon sokszor tapasztalható megtévesztő árazási gyakorlatot

Ugyancsak fontosnak és szabályozandónak tartjuk, hogy az utazásközvetítők kizárólag az utazásszervezők által meghirdetett áron értékesíthessék azok szolgáltatásait.

A fogyasztóvédelmi hatóságnak már most is van jogköre ár feltüntetéssel kapcsolatos jogsértések esetén eljárni, de ehhez igazodó megfelelő szankciós (bírság) rendszert is szükséges bevezetni.

A 4% turisztikai hozzájárulás megfizetésének szabályozása

Az ÁFA megfizetésére vonatkozó jogszabály 2018. évi módosítását követően a 4% turisztikai hozzájárulás megfizetésének szabályozása – vélhetően az eredeti szándékkal ellentétesen – úgy történt, hogy azt a közvetítési lánc minden szereplője köteles megfizetni.  Javasoljuk a jogszabály olyan módosítását, hogy a kedvezményes 5%-os ÁFA alkalmazása után fizetendő 4% turisztikai hozzájárulás csak egyszer legyen megfizetendő, és nem egyenként minden közvetítő által, megszüntetve ezzel a kettős/többes adóztatást.

Reprezentációs adó

Javasoljuk, hogy a korábbi jogszabálynak megfelelően az előző évi árbevétel 2%-ig legyen adómentes a reprezentáció és efölött a cafetéria rendszerhez hasonló mértékben adózzon. A jogszabály megváltoztatásával jelentősen élénkülhet a konferencia és rendezvény ágazat, nőhet a belföldi corporate  események száma, amelyek a vidéki helyszínek jobb kihasználtságát is eredményezi.

A növekvő kereslet szintén az elérni kívánt magasabb árszínvonal irányába mutat, javítva ezzel a konferencia és rendezvényszervezéssel foglalkozó irodák jövedelmezőségét.

Kötelező felelősségbiztosítás

A hatályos jogszabályok és egy nemrégen lezárult per jogerős bírósági döntésének értékelése alapján az utazási irodák – beutaztatók és kiutaztatók egyaránt – kiszolgáltatott helyzetben végzik működésüket. Jelenleg ugyanis saját-, vagy alvállalkozói munkavállalójuk hibája esetén (pl. a gépkocsivezető hibájából okozott halálos közlekedési baleset) az utazási iroda és annak tulajdonosa saját vagyonával is felel. A Best Reisen egyiptomi autóbusz balesetét követő jogerős bírósági döntés alapján a maradandó sérülést szenvedett utasok életjáradékának fizetése az utazási irodát és annak tulajdonosát terheli.

Úgy látjuk, hogy feltétlenül szükség van az állam szerepvállalására annak érdekében, hogy a az utazási irodák számára kötelezően előírásra kerüljön a felelősségbiztosítás megkötése, illetve, hogy a biztosító társaságok rendelkezzenek megfelelő felelősségbiztosítási termékkel.

Pályázati források

A kormányzati politika részeként szükség van arra, hogy a kis és középvállalkozások számára is elérhetőek legyenek a kiírt pályázatok, ezért azt javasoljuk, hogy a fejlesztési források 25-35 %-a kifejezetten a KKV-k számára legyenek elérhetőek.

On-line turisztikai értékesítési rendszerek fejlesztése

Az értékesítés kulcsterületét jelentik az online felületek és az ezeket működtető OTA-k.  Ezek a jellemzően külföldi cégek olyan versenyelőnnyel működnek a magyar piacon, melyek szinte lehetetlenné teszik a magyar szereplők fejlődését. A V4 országokban is rendszeresek a technológiai fejlesztési források, amelyek hazánkban nem érhetők el. Ezek nélkül ma már nem lehet korszerű értékesítési rendszereket fejleszteni. Így a nyitott magyar piacon gyakorlatilag csak külföldi szereplők maradhatnak talpon. Még a magyar fejlesztési tudás is gyakran külföldi cégek felé kamatozik.   

A külföldi OTA-k, foglalási rendszerek adót sem fizetnek itthoni tevékenységük után. Ez újabb jelentős versenyhátrány a magyar szereplőknek. A MUISZ régóta hangoztatott javaslata a tevékenységek, és nem a szereplők adóztatása, mivel utóbbi egy ilyen határon átnyúló szektor esetében a magyar cégek versenyképtelenségét eredményezi.

Javasoljuk a célorientált fejlesztési pályázatok meghirdetését online turisztikai értékesítési rendszerek fejlesztésére.

Munkaerő versenyképessége

Hasonlóan más ágazathoz a turizmus is súlyosan érintett a munkaerőhiány problémájában. Munkahely teremtési támogatások jelentősen hozzájárulnának a kvalifikált, nyelveket beszélő munkaerő megtartásában. Ehhez az oktatásnak is döntő szerepe van, így javasoljuk a posztgraduális oktatás és a továbbképzések intézményi rendszerének megerősítését.

dr. Erdei Bálint

elnök

Több bejegyzés betöltése