Exkluzív interjú a MUISZ elnökével

Az utazási irodák számára komoly segítség, hogy a szakma bekerült az átmeneti járulékfizetési kedvezményt biztosító veszélyeztetett tevékenységi körbe. De mindez nem sokat ér, ha nem sikerül elérni azt, hogy a fel nem használt utakért az irodáknak egy évig ne kelljen visszafizetniük az utasoknak azt a pénzt, amit ők sem kapnak vissza a szolgáltatóktól – fejtette ki Az Utazónak Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke.

– A koronavírus járvány kitörése után az utazási irodák azzal voltak elfoglalva, hogy olykor a szó szoros értelmében haza mentsék a velük utazó több ezer magyar utast – magyarázza Molnár Judit. – A helyzet azért volt bonyolult, mert az egyik pillanatról a másikra érkeztek a hírek, hogy melyik légitársaság állítja le a járatait, így az irodáknak napi készültségben állva kellett megszervezniük a hazautazásokat. Ennek kapcsán is fontos kiemelni: különösen az előre nem látható vészhelyzetekben derül ki, mennyire fontos szerepük van az utazási irodáknak, akik a legnehezebb időszakban, a világ legtávolabbi pontján is felelősséget vállalnak utasaikért, akiket minden esetben garantáltan haza is juttatnak.

– Az utazási irodásokkal beszélgetve látszik, most a feladat az, hogy likviditásuk megőrzése érdekében – a nyugaton is alkalmazott gyakorlatnak megfelelően -meggyőzzék utasaikat arról, hogy, ne lemondják, hanem inkább átfoglalják a megrendelt utakat egy későbbi indulásúra.

– Mivel a járvány kitörése után nemcsak azzal kellett szembesülnünk, hogy nincsenek új utasok, legalább ekkora nehézséget jelentett, hogy megkezdődött a megrendelt utazások lemondása is. Az irodák ezért valóban komoly munkát folytatnak azért, hogy az utasokat meggyőzzék, érdemes egy másik időpontban felhasználni a most befizetett pénzt. A MUISZ ezért is tartotta elemi érdeknek, hogy a szakma bekerüljön a kormány által meghatározott veszélyeztetett tevékenységi körbe. Ez végül sikerült és az irodák számra nagy segítség a túlélés szempontjából azzal, hogy a március 1. és június 30. közötti átmeneti időre adó- és járulékkedvezményekben részesülhetnek.

– Viszont elég komoly aggodalom érződött, hogy első kormányrendeletből kimaradt az Önök tevékenységi köre.

– Ez is azt mutatja, mennyire fontos minden olyan könnyítés, ami a létfenntartást szolgálja. A lobbymunkánk szerencsére, végül eredményre vezetett.

– Ugyanakkor az utazáshoz kapcsolódó buszos szolgáltatók továbbra is a végletekig elkeseredettek, mert miközben tevékenységük abszolút a turizmus része és a veszteségeket is az irodákkal egyformán viselik, ők a második körből is kimaradtak.

– Felismerve, hogy a turizmusban minden mindennel összefügg, ebben az esetben abszolút összefogott a szakma. Ezért a MUISZ mellett a Magyar Beutaztatók Szövetsége, a MABEUSZ is aláírta azt a szakmai felterjesztést, amit a Nemzeti Fuvarozó Ipartestület terjesztett elő, és ami arról szól, hogy az a szakma is megkapja a kormányzati védelmet, ami így a turizmusban tevékenykedő autóbuszos cégekre is kiterjedhet. Meggyőződésünk ugyanis, hogy ebben a válságos időszakban minden érdekeltnek – az utazási irodáknak, az utasoknak és a szolgáltatásokat közvetlenül nyújtóknak –, együtt kell működnie azért, hogy talpra álljon a szakma. Az utazási irodák helyzete eközben azért speciális, mert úgy állunk az utasok és a szolgáltatók között, hogy az utas rajtunk kéri számon az elvárt szolgáltatást.

– Ráadásul az utazási irodáknak épp ezekben a napokban kell visszafizetniük a meghiúsult utazások árait.

– A helyzet azért drámai – és most ez a MUISZ szakmai érdekérvényesítő tevékenységének második legnagyobb kihívása –, mert az utasok által befizetett pénz nem az irodáknál van.

– Egy átlagutazó azt kérdezi erre: akkor hol?

– A koronavírus következtében olyan különleges, leginkább talán a háborús állapotokhoz hasonlítható helyzet állt elő, ami példa nélküli helyzetet teremtett. Mert amikor az utas megrendelte az utazást, az irodák azonnal tovább utalták a pénzt a szolgáltatást közvetlenül nyújtó cégeknek – légitársaságoknak, szállodáknak, hajóstársaságoknak –, akik ezt most egyszerűen nem fizetik vissza. Helyette olyan, egy éven belül leutazható utalványt adnak, aminek a felhasználása bonyolult, egy utas nem is tudna igazán mit kezdeni vele. Mindez azt is jelzi, mekkora lobbiereje van ezeknek a szolgáltatóknak, amit jól mutat, hogy amíg például egy utazási iroda nem működhet vagyoni biztosíték és hazaszállítási biztosítás nélkül, addig egy légitársaság simán üzemelhet csődvédelmi biztosítás nélkül.

És mivel az utazási irodák – az egész kontinensen – nem kapják vissza az általuk már tovább utalt pénzt, természetesen ők sem tudják visszaadni az utasnak azt, ami nincs náluk. Az EU más országaihoz hasonlóan ezért nálunk is létfontosságú, hogy módosuljon az utazási irodák általános szerződési feltételeit, valamint az utasokkal megkötött szerződések tartalmát meghatározó 472/2017-es kormányrendelet. Ebben van ugyanis az a passzus, ami kimondja: ha az utazás ellehetetlenül, az utazási irodának 14 napon belül a befizetett teljes összeget vissza kell fizetnie. Ez a jogszabály azonban békeidőben született, amikor még elképzelni sem lehetett egy ilyen különleges, pusztító járványhelyzetet, és azt, hogy a szolgáltatók jórésze nem utalja vissza az igénybe nem vett szolgáltatásért befizetett összeget. Halkan jegyzem meg, ők is a túlélésért küzdenek: a légitársaságok gépei a földön állnak, az óceánjárók a kikötőkben vesztegelnek, a szállodák pedig vagy bezártak, vagy konganak az ürességtől.

– Mit tesznek akkor most?

– A MUISZ nevében benyújtottam egy jogszabálymódosítási javaslatot a pontos jogszabályszöveggel a Magyar Turisztikai Ügynökség felé, ahol ezekben a napokban is keményen dolgoznak a szakma megmentése érdekében. Ez arról szól, hogy ebben a rendkívüli helyzetben az utazási irodáknak meglegyen a lehetőségük arra, hogy a pénz visszafizetése helyett, a közvetlen szolgáltatókhoz hasonlóan ők is egy, egy évig érvényes vouchert adjanak az utasoknak a fel nem használt utakért. Mert hangsúlyozom, az utasok által befizetett pénz nem az irodáknál, hanem a szolgáltatóknál van.

– Ebben a helyzetben gondolom a kauciót garantáló biztosítókkal kialakított viszony sem közömbös.

– Természetesen felmerült a kérdés, hogy ha utazási vouchert kapnak az utasok, arra érvényes lesz-e a teljes körű garanciát biztosító vagyoni kaució. Jó hírem van: a kaucióval foglalkozó három biztosító az EUB, az Allianz és az Aegon abszolút fair partnernek bizonyult. Közülük kettő már kimondta az igent, míg a harmadikkal már csak néhány részletkérdést kell egyeztetni ehhez.

– A 14 napos határidő azonban sürget.

– Erre csak azt tudom mondani, hogy az utazási irodák nem tudnak felhalmozni tőketartalékot, hiszen ez a szakma alapvetően a közvetítői jutalékokból él. Az utazásszervezők ugyan nagyobb árrés-kulccsal dolgoznak, de a rizikójuk is jóval nagyobb. Ez nem magyar sajátosság: elég volt egy rossz periódus és a világ legrégebbi és egyik legnagyobb utazási irodája a Thomas Cook is csődbe ment tavaly. A szakma azért is reménykedik, mert Miniszterelnök úr bejelentette: április 6-án vagy 7-én bemutatják Magyarország történetének legnagyobb gazdasági akciótervét. Ami az utazási szakma számára a szó szoros értelmében életmentő lehet. Azért is, mert az eddigi kormányzati mentőcsomag a fentiek miatt, csak részben oldja meg a szakma gondjait, miközben most egy komplett szakma, közel ezer utazási iroda az általuk alkalmazott 8000 munkatárs és közvetve további több ezer – például 5000 idegenvezetői – munkahely került végveszélybe.

Forrás: azutazo.hu

Szerző: Érsek M. Zoltán