MUISZ-közgyűlés: vezérigazgatói megnyitó és a turizmusfejlesztés öt pillére
Tisztújító közgyűlésre gyűltek össze a hazai utazási irodák képviselői a Danubius Hotel Flamencóban. A Magyar Utazási Irodák Szövetsége a választáson kívül tartalmas előadásokkal, panelbeszélgetéssel várta a megjelenteket.
A mintegy 150 jelenlévő szakmabelit köszöntötte a házigazda Danubius Hotels Központi Értékesítésének MICE sales managere, Fekete Zsuzsa, aki az idei év felújításai, fejlesztései mellett beszélt a 2019-es tervekről is, mint a Danubius Hotel Helia éttermének és teraszának felújítása, a Radisson BLU Béke Hotel konferenciaszintjének és éttermének korszerűsítése, a Thermal Hotel Margitsziget éttermének fejlesztése, vagy a Marina Hotel szabadtéri élménymedencéjének kiépítése.
Meghívást kaptak a közgyűlésre a társ szakmai szervezetek is, így jelen volt a Magyar TDM Szövetség elnöke, Semsei Sándor, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége részéről Kovács István főtitkár, és a Magyar Beutaztatók Szövetségének elnöke, Kálmán István. Jelen volt még Somogyi Zoltán, a UNWTO korábbi főtitkár-helyettese és Békési Tamás, Budapest Kormányhivatalának osztályvezetője.
Vezérigazgatói megnyitó
A közgyűlést hivatalosan Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója nyitotta meg, aki az MTÜ tevékenységére és a magyar turizmus eredményeire kitérve elsősorban a beutaztatókhoz szólt. Mint mondta, nagy reményeket fűz a 2019-es évhez is, miután 2018-ban kifejezetten sikeres volt a hazai turizmus, s ezt a frissen megjelent számok is alátámasztják. Kiemelte: óriási potenciál van még az ágazatban, Magyarország biztonságos és népszerű úti cél a külföldiek körében, illetve a belföldi turizmus is szépen erősödik. 2019-ben ezt tovább erősítheti, hogy a remények szerint az idei 120 milliárdról 200-220 milliárd forintra emelkedhet a SZÉP-kártyára feltöltött összeg. Jövőre elindul a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, az ágazat digitalizációjának köszönhetően pedig a trendek gyors és hatékony elemzésével lehet majd a turizmus versenyképességét célzó stratégiát, kampányokat tervezni, és azok hatékonyságát mérni. Felidézte, a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában célul tűzték ki, hogy 2030-ig Budapest 30 új város repteréről váljon elérhetővé, ám ez akár már jövőre teljesülhet, hiszen a budapesti repülőtérről idén 12 új járat indult, köztük három az USA-ba, és bejelentették már a sanghaji járatot is. Kiemelte a Kisfaludy Programot is, amelynek első ütemében 700 hotel és panzió újulhat meg a vidéki Magyarországon. A vezérigazgató elmondta, hogy az utazási szolgáltatásokra vonatkozó új jogszabályokkal kapcsolatban az MTÜ várja a szakma és a szövetség észrevételeit és javaslatait, melyeket képviselni fog a jogalkotó felé.
Öt pilléren fejlesztene az MTSZ
Prezentációjában a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványnak a kormányzati célokhoz illeszkedő, és azok elérését segítő, öt pilléren nyugvó tevékenységét mutatta be Princzinger Péter, az MTSZ kuratóriumi elnöke. Mint az sokszor elhangzott, az elképzelések szerint 2030-ra a GDP 16%-át adja majd a turizmus, és 450 ezren dolgoznak közvetlenül az ágazatban. Ehhez azonban kínálatfejlesztésre van szükség, hardver és szoftver szintjén egyaránt. Ehhez az is elengedhetetlen, hogy vonzó pályakép legyen a turizmusban dolgozni, és a helyiek is higgyenek a minőségi vendéglátásban. Ezeket a célokat szem előtt tartva az MTSZ öt pillérben határozta meg céljait, melyek mind a 35 szakmai szervezet igényeit és javaslatait magukba integrálják.
Az egyik pillér a képzés és szemléletformálás, méghozzá olyan módon, hogy a képzések között akár átjárás is lehet a turizmus egyes területei között, mert egyes témák kölcsönösen érdekesek lehetnek. Ehhez rendelkezésre állnak GINOP források, a képzéseket szeretnék a munkáltatók igényeihez igazítani.
A második pillér a kutatások, elemzések és riportok, olyan témákban, amelyek mindenkit érdekelnek, pl.: new generation, sharing economy, Budapest, gyógyvizek, láthatatlan turizmus. Szeretnék, ha ezeket a fontos kutatásokat az MTÜ is az MTSZ-tól rendelné meg.
A harmadik pillér a szakmai minőségbiztosítás, olyan formában, mint például az MTÜ-MTSZ közös minősített partner rendszere, a tanúsító védjegyek gondozása, díjak és elismerések bevezetése, a térségi desztinációk pozícionálása, illetve szakértői adatbázis létrehozása.
A negyedik pillér az egyeztetés, véleményezés és tanácsadás, ide tartozik a lobbitevékenység, az előterjesztések és szabályozási javaslatok elkészítése, illetve jogi és adóügyi tanácsadás elindítása.
Az ötödik pillér pedig a szakmai kommunikáció erősítése, a digitalizáció, kooperáció és innováció jegyében.
Végezetül Princzinger Péter megköszönte Erdei Bálintnak a szoros együttműködést, hiszen a MUISZ a kezdetektől fogva aktívan és proaktívan használta az MTSZ nyújtotta szakmai platformot, és élt a szövetség kínálta lehetőségekkel.
A tanácskozás további része már szorosan véve a MUISZ eredményeivel, tevékenységével foglalkozott, majd a tisztújítás következett. Ezekről külön cikkünkben számolunk be.